Amikor az európai gazdasági kapcsolatok elemzésére kerül sor, a román–magyar partnerség mindenképpen megérdemli a teljes figyelmet.
A két ország, amelyeket egy 448 km hosszú közös határ és történelmi, gazdasági valamint kulturális kapcsolatok kötnek össze, kifejlesztett egy gazdasági együttműködési keretet, amely a földrajzi közelségen, kölcsönös függőségen, kétoldalú befektetéseken, vállalkozói szellemen, regionális együttműködéseken, valamint az Európai Unióhoz és nemrégiben a schengeni térséghez való közös tartozáson alapul.
Kölcsönös érdek a vállalkozásban
A román befektetések Magyarországon és a magyarokéi Romániában kölcsönös érdeklődést mutatnak a befektetések iránt. Amint látjuk, létezik egy különbség a vállalatok száma miatt, amelyet olyan tényezők befolyásolnak, mint a gazdaság mérete, adópolitikák, bővítési képesség vagy a diaszpóra.
Romániában több mint 15 000 magyar tőkéjű vállalat van, ami mutatja a magyarországi befektetők érdeklődését a román piac iránt annak mérete és földrajzi közelsége miatt. Emellett e befektetések és együttműködés előmozdítója a romániai magyar közösség is.
Másrészről Magyarországon mintegy 7.000 román tőkéjű vállalat működik, ami a kölcsönös befektetési érdeklődést mutatja. Az EU-ban a román tulajdonban lévő vállalatok közel egyötöde Magyarországon van, az eMag, MedLife, AROBS néhány sikeres példa.
- Magyarország Románia harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Németország és Olaszország után.
- Magyarország az 11. helyen áll a külföldi befektetők rangsorában hazánkban, a befektetett tőke értéke alapján.
Magyarország 5 legnagyobb Romániában jelenlévő vállalata: MOL Csoport (energia), Richter Gedeon (gyógyszer), MVM Csoport (energia), Wizz Air (közlekedés), TriGranit (ingatlan).
Románia 5 legfontosabb vállalata Magyarországon: eMAG (online kereskedelem), MedLife (egészségügyi szolgáltatások), Teraplast (termelés), AROBS (IT & szoftver), TTS Group (szállítás, logisztika). A DIGI távközlési csoport 23 évig volt jelen Magyarországon, és 2022-ben eladta részesedését (625 millió euró) a 4iG csoportnak.
Az befektetések stratégiai irányai
Az utóbbi években Magyarország következetes beruházási stratégiájával erősítette jelenlétét a régióban a magas stratégiai értékű ágazatokban. Ezek közé tartozik az energia, a közlekedés, a turizmus és az ingatlanok.
Az energetikai területen a MOL és az MVM csoportok fontos szerepet töltenek be a regionális energiaszolgáltatások megerősítésében, valamint a zöld infrastruktúra fejlesztésében. Magyarország a fenntarthatóságra és a források diverzifikálására helyezve a hangsúlyt beruház a termelési és elosztási kapacitásokba, míg Románia egyre inkább energiaintegrációs partnerként jelenik meg a közép-kelet-európai régióban.
A szállításban a Wizz Air jelenléte továbbra is az egyik leglátványosabb magyar beruházás, hozzájárulva a regionális összeköttetéshez és az alacsony költségű légi közlekedési piac fejlesztéséhez. Ugyanakkor az infrastruktúra és logisztikai vállalatok elkezdték közösen feltárni a bővülési lehetőségeket a schengeni folyosón, amely elősegíti az áruk és személyek áramlását.
A turizmus szektort a Danubius csoport képviseli, amely jelentős szereplő a szálloda- és wellness szolgáltatások területén. Ez a csoport folyamatos irányultságot jelez a magyar befektetők részéről a gyógyvízforrások és az egészségturizmus kihasználása felé – egy régiósan dinamikusan fejlődő szegmens.
A ingatlanpiacon a Kesz és a Granit Real Estate csoportok megerősítik az erősödő érdeklődést a romániai projektek fejlesztése iránt. A Granit tranzakció – a bukaresti ingatlanpiac egyik legjelentősebb ügylete – kiemeli a magyar tőkédinamikáját és a helyi piac potenciáljába vetett bizalmat.
Másrészt a román cégek továbbra is aktívan terjeszkednek Magyarországon, megerősítve a helyi vállalkozói szellem érettségét és a nemzetköziesedés irányát. Az eMAG megerősítette pozícióját az online kereskedelem piacán, regionális márkává vált, míg a MedLife fontos lépést tesz az egészségügy területén, kiváló előfeltételeket teremtve a határokon átnyúló partnerségek és befektetések számára.
Ezek a példák egy közös növekedési és integrációs történetet vázolnak fel: a magyar vállalatok az energia, infrastruktúra és ingatlan – a fenntartható fejlődés pillérei – területén fektetnek be, míg a román cégek jelenlétüket a kereskedelem, egészségügy és IT területén erősítik meg, amelyek hozzáadott értékkel és közvetlen hatással vannak az életminőségre.
A román-magyar partnerség fejlődésben van, a nemzetközisítés és gazdasági kiegészítés felé.
Románia - Magyarország gazdasági kapcsolatai számokban:
- 2024-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérte a 13,3 milliárd eurót, enyhe (1%) növekedést mutatva az előző évhez képest.
- Az exportok Romániából Magyarországra 4,92 milliárd eurót tettek ki, míg az importok Magyarországról 8,38 milliárd eurót értek el. Románia főként gépeket, elektromos berendezéseket, ásványi termékeket és járműveket exportál Magyarországra, míg az importot hasonló termékek dominálják, ami ipari komplementaritást tükröz. Magyarország többet exportál Romániába, mint fordítva. Ez az egyensúlyhiány nem feltétlenül meglepő, tekintettel az ipari szerkezetbeli különbségekre, valamint a versenyképesség szempontjaira is.
- Románia schengeni térséghez való tartozása az első eredményeket mutatja az gazdasági cserékre vonatkozóan: +15,8% a kétoldalú kereskedelemben az első negyedévben országunk teljes integrációja után.
Az elmúlt évek alakulása:
Az elmúlt tíz évben Románia negatív kereskedelmi mérleggel rendelkezett Magyarországgal szemben, évente átlagosan 2,5 milliárd euróval több importot hajtott végre, mint amennyit exportált. A 2022-es év rekord szintet ért el a kétoldalú kereskedelemben (15 milliárd euró), amelyet több tényező kombinációja eredményezett, köztük a COVID-19 járvány utáni erős fellendülés és mindkét ország erős gazdasági növekedése.
Románia–Magyarország kétoldalú kereskedelme
Fejlődés 2015 - 2024
- Másrészt a gépjármű- és elektromos berendezés export folyamatos növekedést mutatott, meghaladva a teljes export 25%-át 2024-ben (1,25 milliárd euró).
- A bázismetálok és származékaik továbbra is stabil elemet képeznek, és a harmadik helyet foglalják el a Magyarországra irányuló exportált áruk rangsorában.
- A mineralok, a gépek és az elektromos berendezések a Románia által Magyarországról importált termékek legfontosabb kategóriái közé tartoznak, ami kiemeli a két gazdaság közötti szoros kapcsolatot, különösen az ipari és energetikai területen.
- Mind Románia, mind Magyarország alapvető szerepet játszik ezeknek a stratégiai áruknak mind beszállítójaként, mind fogyasztójaként. Emellett a vegyi termékek fontos helyet foglalnak el Magyarország importlistáján (1,3 milliárd euró 2024-ben).
- A kétoldalú kereskedelem jelentősen nőtt Románia teljes integrációját követően a schengeni térségbe 2025 januárjában: 2025 első három hónapjában a kétoldalú kereskedelem 15,8%-os növekedést mutatott, elérve körülbelül 3,5 milliárd eurót márciusban, és magas várakozásokat támasztva a két ország jövőbeni kereskedelmi kapcsolatai iránt.
Átfogóan nézve a Románia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok emelkedő irányt követnek, amelyeket kétoldalú befektetések, az ipari ágazatok kiegészítő jellege és a közös európai térhez való tartozás támogat. A schengeni tér új lehetőségeket nyit a kereskedelem terén, megkönnyítve az áruk és személyek szabad mozgását, valamint a hosszú távú stratégiai együttműködést. Szomszédokként és partnerekként Románia és Magyarország képesek közösen ösztönözni a gazdasági jólétet mind országos, mind regionális szinten.
